Töltés

Vagyonvédelemről bővebben

A VAGYONVÉDELEM FOGALMA:


A vagyonvédelem (szakmai értelemben) a megbízó vagyonának, vagyontárgyainak a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekményektől vagy eseményektől történő fizikai, technikai védelmét jelenti. A vagyonvédelem céltudatos és folyamatos tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson, vagy legalább következményeinek hatásait csökkentse, az esemény bekövetkezése esetén tegye lehetővé a károk minimalizálását, a normális élet mielőbbi helyreállítását.


A VAGYONVÉDELEM TÁRGYA


A vagyonvédelem tárgya a birtokolt dolog, akár ingó, akár ingatlan (ideértve a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, a pénzt és értékpapírt is). A vagyon védelme jelenti egyrészt a vagyontárgyak védelmét az eltulajdonítás, megrongálás, megsemmisülés ellen, másrészt jelenti a velük való ésszerű gazdálkodást és a gazdálkodásból eredhető veszteségek, károk elleni védelmet. A tárgyalt téma szempontjából a védelmi tevékenységének elsősorban a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekmények és események elhárítása a feladata. A fogalom pontosítását ez esetben az általános védelmi módszerek teszik lehetővé.


A vagyonvédelem, hasonlóan a személyvédelemhez, fizikai, technikai védelmet jelent.


A Vagyonvédelem körébe tartozó tevékenységek:

 

  • ingatlan, illetve ingóság őrzése;
  • rendezvény biztosítása;
  • szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;
  • a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is;
  • a fenti tevékenységek szervezése és irányítása;
  • természetes személyek életének és testi épségének védelme.


A Vagyonvédelmi tevékenység formái:


A tevékenység egyéni vállalkozás vagy bármely gazdasági társaság keretében végezhető. Feltétele: hogy

 

  • az egyéni vállalkozót vagy a vállalkozást a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara nyilvántartásba vette, erről igazolással rendelkezik,
  • működési engedélye (igazolványa) legyen, melyet a rendőrség ad ki,
  • rendelkezik felelősségbiztosítási szerződéssel.


Adatvédelem:

 

  • Ebben a tevékenységi körben nyilvánvaló, hogy a védelem alanyáról vagy tárgyáról bizalmas, belső információk jutnak a tevékenységet végző vállalkozás tudomására már a szerződés megkötésekor, de a tevékenység folyamatában is, ezért alapvető az adatok védelmét biztosítani. Ennek érdekében:
  • a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is, minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.a megbízó és az érintett, saját adatait illetően a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
  • a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, a harmadik személyről a szerződés teljesítése során jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
  • a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jogot csak e cél elérésével arányosan korlátozza.
  • a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat kötelezően meg kell semmisíteni:
    •  a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal
    •  ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul
    •  legkésőbb a szerződés megszűnésekor
    • Kivétel:
      • az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája segítségével rögzített adatokat, a rögzítés céljától és a felhasználás céljától függően 3, 30 vagy 60 napon belül kell megsemmisíteni
      • elektronikus beléptető rendszer által rögzített adatoknál: rendszeres belépés esetén a jogosultság megszűnésekor azonnal, eseti belépés esetén 24 órán belül kell az adatokat megsemmisíteni.
Az oldal tetejére!